Település és templomtörténet A település templomát, mely szent Benedek tiszteletére volt, először 1332-ben említik, amikor is a a Bátoriak zálogba kapják a települést. 1422-tól a falu az ecsedi uradalom rész lett. 1725-ben a templom erősen megromlott állapotban volt, Wesselényi István megengedi, hogy azt befödjék! Az 1734 évi összeírás szerint a templomot kálvinisták bírják, 1753 körül a Károlyi család nyomására átengedték a görögkatolikusoknak. 1828-ban kibővítették a szentélyt, melyet latin és szláv nyelven írt tábla őriz a diadalív szentély felőli oldalán. A templom falában található középkori kövek egyesek szerint az ecsedi várból vannak. A Báthory címeres kő – három sárkányfog - egyesek szerint arra utal, hogy a Báthory család építtette a nyírbátori mintájára. 1869-ben átfedik a tornyot- melyet valamikor a 19. sz -ban építettek hozzá, ugyanígy a két kréloszt és azok tetejét is. Belső festésről először 1882-es újravakolás után írnak, de teljes festés csak 1933-ban készül, melyet Korény József egri festő készített. A jelenlegi festést Puskás László készítette 1989- ben: az ószövetségi szentháromság, a pantokrátor, és a négy evangélistát ábrázolja. Az ikonosztáz: A faragás áttört, gazdagon diszített, szőlő, búza, valamint gyümölcsök: alma, körte, rózsa jelenik meg, a képek fölött rokokó ornametikájú faragványdíszek gazdagítják, a 19. szd. elején készült, még az 1926. évi bővítés előtt. A nagy hasonlóság alapján az ungvári székesegyház ikonosztázionja volt a minta, melyet 1776-ban Feck Franz kassai faragó készített. Képek: alapsor: Krisztus, Istenszülő, Szűz Mária születése, szent Miklós. Egy 1948-ban történt tűzesetben a Krisztus ikon, és fölötte levő 3 kis ünnep ikon megsemmisült, így a 2014 évi felújítás során Seres tamás ikonjaival pótolták. A már nagyon megrongálódott apostol képek helyére Velledits Lajos festő-restaurátor által készített új képek kerültek be. Az oldal ajtókon Szent Mihály és szent Uriel arkangyal képe látható ( Velledits ). A szószék Budapesten készülhetett, a jó pásztor képe látható rajta, melyet 1893-ben Heverdle Ferenc festett. A hangvetőn középen a kereszt, két oldalán a kőtáblák, és evangéliumos könyv látható. Az oltár gazdagon faragott, az ikonosztázionnal egyező diszítéssel rendelkezik, stílusa alapján a 18. szd utolsó évtizedeiben készült, a titkos vacsorát ábrázolja. A korábban a templom körül lévő temetőből csupán egy sír, a 19. szd közepén szolgált Vajda Bazil parókus és családja öntöttvas sírja maradt meg.
EGYHÁZKÖZSÉG SZOLGÁLAT ARCHÍVUM KAPCSOLAT
INFORMÁCIÓK KÉPTÁR
LELKISÉG PRÉDIKÁCIÓK
LITURGIKUS REND © 2017 Fábiánházi Görögkatolikus Egyházközség Impresszum